Október 14-én volt a Mi az az élet, ami élni akar bennem? című dokumentumfilm exkluzív vetítése az Etele Plázában, amelyről, azt hiszem, bátran mondhatom, hogy Tomi (Böröcz Tamás, a film rendezője) és az én életemnek is egy fontos mérföldköve lett.
Ha esetleg nem tudtál részt venni, tarts velem ebben a cikkben, és éld át te is az élményt!
Hogyan készült a film?
Az alapötletet egy 2023-ban történt beszélgetés apropója adta, amely után Tomiban megfogalmazódott, hogy mi az a teljesen új dolog, amit szeretne ebben a világban létrehozni: egy inspiráló dokumentumfilmet!
Igazán megtisztelő számomra, hogy végül az én életem bemutatása mellett döntött.
A film 8 hónapon át készült teljes titokban – na jó, én és a csapat tudtunk róla, azonban a részletek előttünk is éppannyira homályosak voltak.
Tomi teljesen szabad kezet kapott, nem korlátoztuk semmiben, nem nyaggattuk: tudtuk, hogy ami készül, az valami teljesen más lesz, valami egészen elképesztő, amire megéri csendben várni.
A családok és barátok elérhetőségét kézhez kapta, majd szép sorban felkeresett mindenkit, aki releváns lehetett a filmhez, és interjúkat forgatott velük. Összesen 24 órányi anyag készült, szinte hihetetlen!
Az interjúalanyok nagyon őszintén megnyíltak Tominak, aki már-már terapeutaként hallgatta őket, tartva számukra a biztonságos, meghitt teret.
A filmben megszólaltak volt osztálytársaim, kollégáim, barátaim, a családtagjaim, volt tanáraim, sőt még dr. Dain Heer is! Ezúton is nagyon hálás vagyok nekik, amiért hozzájárultak ahhoz, hogy ez az alkotás elkészülhessen.
Tomi sok kulisszatitkot árult el még a filmkészítéssel kapcsolatban, amelyekről ebben a podcastban és az alábbi live-ban részletesebben is mesélt.
Exkluzív bemutató telt ház előtt
Az Etele Pláza mozijának legnagyobb termét béreltük ki, amely teljesen megtelt a filmvetítésre. Mindannyian izgatottan vártuk már ezt az estét, és megható volt látni azt a sok embert, akik mind azért jöttek el, mert érezték a hívást.
Legalább 200 embert öleltem át egy este alatt, elképesztő volt! Vicces, megható és erőbe emelő pillanatok színesítették az estét, és a visszajelzésekből az is kiderült, hogy a film sokkal többet adott a résztvevők számára, mint azt képzelték: visszaadta a lehetőségek érzetét.
Ez a film nem rólam szólt. Ez a film mindannyiunkról szólt. Arról, hogy van választásunk, hogy dönthetünk másképp, hogy nincs lehetetlen. És persze arról is, hogy milyen csodálatos emberek léteznek körülöttünk sokszor észrevétlenül támogatva az utunkat.
