Januárban ünnepeljük tizedik évfordulóját annak, hogy megismertem Palacskó Andrást, aki azóta is az egyik legmeghatározóbb mentor és barát az életemben. Amikor visszatekintek az akkori önmagamra, aki még mankókkal, félelmekkel teli, de hatalmas bizonyítási vággyal vágott bele a változásba, látom, hogy az önreflexió nem csak egy szó, hanem a fejlődésem motorja volt.
A mai podcast epizódban Andrással a káoszról, a logikán túli varázslatról és arról beszélgettünk, hogyan lehet kilépni az unalmas hétköznapokból egy olyan valóságba, ahol nem csak túlélsz, hanem valóban teremtesz. Tarts velünk ebben az időutazásban, és remélem, hogy a végére te is rájössz, hogy a legnagyobb elakadásaid mögött valójában a legnagyobb képességeid rejtőzhetnek.
Önreflexió a logikán túl: miért nem elég csak érteni a problémát?
Sokan azt hisszük, hogy ha megértjük egy probléma gyökerét, azzal már meg is oldottuk. De őszintén, hányszor fordult már elő veled, hogy pontosan tudtad, miért szorongsz, mégsem változott ettől semmi? András szerint az összes tudásunk a világról, ami valaha érvényes volt, az nem kognitív típusú.
A „kvantummágus” szemlélet lényege pedig pont az, hogy kilépünk a logikából.
András mesélt egy egészen elképesztő esetet, ami tökéletesen példázza, mire képes a test, ha félretesszük a logikát. Az egyik tanítványa édesanyjának a nyakán volt egy csomó, ami sehogy sem akart elmúlni. A tanítványa azonban nem orvosi diagnózisokkal vagy a „miérttel” próbálta megoldani a helyzetet: egy módosult tudatállapotban egyszerűen egy golflabdának látta a daganatot a térben. Fogott egy képzeletbeli golfütőt, és egy határozott mozdulattal „elütötte” a csomót. A legdöbbenetesebb az egészben, hogy a fizikai daganat ezután két-három percen belül teljesen felszívódott. Ez az, amit a ráció marhaságnak bélyegez, de az energia szintjén mégis azonnali, kézzelfogható változást hozott.
A varázslat ott kezdődik, ahol a magyarázatok véget érnek, és hajlandóak vagyunk beleállni a káoszba.
Hogyan segíthet a tudatosság, ha éppen halálra unod a saját életedet?
Beszéltünk egy másik meglepő témáról is: az unalomról. Te is észrevetted már, hogy néha csak azért gyártasz magadnak „projekteket” (valójában problémákat), hogy legyen mivel foglalkoznod? A tudatosság abban segíthet, hogy felismerd: az emberi valóság gyakran drámát és háborút keres, hogy ne kelljen unatkoznia.
De létezik egy másik út is. Ahelyett, hogy traumákkal szórakoztatnád magad, mi lenne, ha elkezdenél kérdezni? Mi az, amit hozzáadhatnál az életedhez és örömet okoz? A kérdésben létezés nem egy technika, hanem egy éberség. Ahogy a Nikolett appban is gyakran megosztom veletek, a kérdések nem választ várnak, hanem teret nyithatnak valami újnak, amit a logikád eddig el sem tudott képzelni.
Énkép és öngondoskodás: a tested nem hiba, hanem lehetőség
András a januári-februári kurzusain egy olyan témát fog majd behozn, ami sokunknak fájópont: az önszeretetet és azt, hogyan látjuk magunkat. Az énkép kialakulása során gyakran elhisszük, hogy a testünk ellenünk dolgozik, vagy hogy „ki kell javítanunk” magunkat. De gondolj csak bele, mi van, ha a tested egy érzékelő, éber partner?
Az elfojtott traumák és nézőpontok mélyen beleivódhatnak a sejtjeinkbe. A tisztító mondat sokat segíthet ilyenkor az elme szintjén, de ahogy a közelgő 3 napos testtanfolyamomon is tapasztalhatod majd, a fizikai blokkokat energetikai érintéssel és jelenléttel tudjuk csak igazán feloldani. És amikor az építő önreflexió során rájössz, hogy eddig csak irányítani akartad a testedet ahelyett, hogy hallgattál volna rá, egy teljesen új világ nyílhat meg előtted.
Önazonosság és az „azzá válás” művészete
Elmeséltem Andrásnak a nyelvtanulási sztorimat is. Tudod, miért tanultam meg hat hónap alatt olaszul, aztán angolul? Nem azért, mert zseni vagyok, hanem mert a saját önazonosságom szintjén választottam: én most olasz leszek. Nem „tanultam” a nyelvet, hanem magamra húztam, mint egy új bőrt. 😉
Ez a kaméleon-képesség mindannyiunkban ott van. Sokszor azt hisszük, hogy rossz, mert ilyenkor nem vagyunk önmagunk, de mi van, ha ez valójában egy szupererő? Ha bármivé válhatsz, amit csak választasz? Ha az életedben változást akarsz, ne csak tanuld a módszert, válj azzá a rezgéssé, amit élni szeretnél! Az új könyvemben is pont erről írok: hogyan tudod a belső tudásodat a gyakorlatba átültetni.
Önelfogadás: mi van, ha már most is jó vagy a bőrödben?
A beszélgetésünk végén András kiemelte: a legtöbb ember azért nem engedi meg magának a működést, mert nem szereti eléggé magát. Az önelfogadás nem azt jelenti, hogy beletörődsz a középszerűségbe, hanem azt, hogy elismered: jó vagy így a bőrödben. Ez az alapja minden teremtésnek.
Hajlandó lennél-e ma abbahagyni az önítéletet, és csak megkérdezni: „Mi más lehetséges itt, amit eddig nem vettem észre?”
Hallgasd meg a teljes beszélgetésünket itt:
GYIK
Miért fontos az önreflexió a tudatos fejlődésben?
Az önreflexió segíthet rálátni a rögzült mintáinkra és nézőpontjainkra. Nem az önostorozásról szól, hanem az éberségről: felismerjük, hol választunk korlátokat a lehetőségek helyett.
Mit jelent a kérdésben létezés a gyakorlatban?
Azt jelenti, hogy nem válaszokat és fix megoldásokat keresel, hanem nyitott kérdésekkel (pl. Hogyan lehetne ez még ennél is jobb?) teret engedsz a váratlan lehetőségeknek. Ez kivezeti az elmét a logikai csapdákból.
Hogyan javítható az énkép az Access eszközeivel?
Az önítéletek tisztításával és a testkezelésekkel lebonthatjuk azokat a láthatatlan páncélokat, amiket a testünk köré építettünk. Ha elhagyjuk az ítéleteket, a testünk természetes ragyogása és ébersége visszatér.
Bárki megtanulhatja a káoszban való teremtést?
Igen! Ez egy velünk született képesség, amit gyerekként még mindannyian használtunk. A tanfolyamok és eszközök abban segítenek, hogy ezt a természetes, játékos éberséget újra aktiváljuk felnőttként is.
